Az időzítés
Mind hírlevelek, mind eDM-ek esetén fontos, hogy B2B esetben hétköznapra célszerű időzíteni a kiküldést, és ebből is a reggeli, kora délelőtti időpont a megfelelő. B2C esetében hétköznap délután/este, és hétvége a megfelelő.
Miért?
Gondoljuk végig a saját napunkat. Beérünk munkába (aki otthonról dolgozik: felébred, reggeli, leül a gép elé, de innentől kb. ugyanaz) és elkezdjük átnézni a levelezésünket. Lecsúszik még egy kávé, átgondoljuk a napot, felkészülünk a napi hajtásra.
Ha ilyen "nyitott" helyzetben érkezik a levél az a legjobb. Egy fokkal rosszabb, ha már ott van, azaz pl. 5-6 körül reggel már megérkezett, mert akkor már ott van másik 5 email mellette, és csökkenti a mi hírlevelünk/eDM-ünk hatékonyságát.
Hétköznapon belül is kedd-szerda-csütörtök. Ezek a legértékesebbek. Megint csak a kérdés, miért?
Mert hétfőn már biztosan nem csak 5 email van a miénk mellett, hanem még legalább 15-20, plusz egy-két spam. Úgy mondanám, hogy nagy a "DEL-tényező", azaz a levél repül a kukába. Pénteken meg... meg már péntek van. Lehet, hogy a levelet megnyitja az ügyfél, de "már péntek van, még pár fontos dolgot el kell intézni, aztán hátha korábban haza tudok menni", és a "főnököt sem zaklatom már azzal, hogy küldjön el képzésre/vegyen szakkönyvet a cég nevére, MAJ' HÉTFŐN". Na és ez a gond. Hogy hétfőn meg megint indul a mókuskerék, ott van 15-20 email plusz egy-két spam stb..
Szóval aranyszabály nálam: kedd-szerda-csütörtök. Ami akkor nem megy ki, annak a hatékonysága már veszélyben.
B2C - javasolt idő a kiküldésekre: hétvége és hétköznap délután-este. Hétköznap este és hétvége -> ráérő idő. Ha kellően figyelemfelkeltő levél érkezik, kisebb a hajtás, mint nap közben, pl. a melóhelyen, így jobb a megnyitási arány és akár a konverzió is.
TXT vagy HTML levél?
Kicsit szembe kell menjek a szakmai álláspontokkal, de az én tapasztalatom sem kevésbé szakmai most már, lehetőségem volt jó pár év tapasztalatot összeszedni: nem b2b vagy b2c mentén tennék különbséget és mondanám azt, hogy txt->b2b, html->b2c. NEM.
Szerintem ennél sokkal kevésbé egyértelmű a helyzet ÉS inkább úgy mondanám, hogy alapvetően html (amelybe bele van kódolva a txt és a html rész is), DE bizonyos célcsoportok esetében szigorúan txt + elemezzünk és kutassunk, kérdőívezzük a felhasználókat, hogy milyen levelezőket használnak, esetleg biztosítsunk eleve olyan feliratkozási formulát, amelyen külön html és txt (hír)levélre iratkozhat fel a felhasználó.
Ugyanis sok-sok ABteszt mutatta már meg nekem, hogy ugyanaz a célcsoport ABtesztelés során html levél esetén teljesített jobban.
Hogyhogy? Úgy, hogy ha a html kód tiszta, és spam-szó mentes, a képek pedig nem csatolmányok, hanem a levélbe vannak belekódolva, akkor igenis látványosabb és ösztönzőbb a html levél, több kattintást generál, mint egy sima txt levél. A mostani levelezők már a cégeknél is sokkal fejlettebbek, a kliens szoftverek közül már szinte mind képes html levelet tisztességesen megjeleníteni.
De még egyszer kihangsúlyozom: TISZTA HTML kód. Azaz nem Frontpage-ben vagy Word-ben összegányolt valami. Nem egyszerűen egy kép berakva középre és ráadásul az is szerver oldali, azaz letöltendő, nem pedig belekódolva a levélben.
Megint csak személyes és gyakorlati tapasztalatból például önkormányzatoknak, jegyzőségeknek, hivataloknak célszerű txt levelet küldeni, de teszteljünk! Változnak az idők, ez is változni fog, könnyen lehet, hogy most az új évben már ez sem így lesz :)
Ha kutatunk és azt tapasztaljuk, hogy sok ügyfelünknél a "Milyen levelező szoftvert használ"-ra a válasz pl. Lotus, akkor nekik javasolnék sima txt levelet, mert a html levélrészt kicsit átalakítja, és még ha html/txt levelet küldünk, azaz amikor mindkét verzió a levélbe van kódolva, akkor sem biztos, hogy akár egyik, akár másik jól fog megjelenni, egy köztes, nem kattintható vagy nehezen olvasható állapotra inkább van esély.
Hírlevél - mennyi infó? Bevezető?
Itt megint ellent kell mondjak a szakmai nézeteknek. Sokszor hallom, hogy:
1. a hírlevelet senki nem olvassa el
2. a hírlevél bevezetője abszolút felesleges
1. A statisztikákból mind a Dashöfernél, mind a RODIN-nál azt látom, hogy értékes tartalommal felruházott hírlevélnek még mindig van létjogosultsága. Még egyszer: "értékes tartalommal felruházott", azaz olyan információ, amelyre a célcsoportnak valóban szüksége van! Nem általános, felszínes, szükségtelen cikkek! Nem egy hírválogatás! Hanem figyelemfelkeltő, "ad is valamit" típusú cikkek! Ezeket elolvassák az ügyfelek, az ilyen hírlevelek megnyitást és kattintást is generálnak, tehát ne csak "fire and forget", ami van az van, kiküldjük...
2. Bevezető. A hírlevél bevezetője olyan, mint a nyomtatott magazin főszerkesztői bevezetője. B2B esetén a SZAKLAP főszerkesztőjének köszöntője, felvetése, piszkálása, stílusa, megnyilvánulása, felütése. B2C esetén - úgy tapasztaltam - mind nyomtatott, mind online esetben valóban szükségtelen böllére ereszteni a bevezetőt. De B2B-ben igenis nagyon fontos, hogy:
- ki adja a nevét, személyiségét, stílusát (és milyen stílust!) a magazinhoz vagy a hírlevélhez
- hogyan adja (személyes módon, érzelmi töltettel? vagy személytelenül? Objektíven vagy szubjektíven? Azt kell mondjam, hogy (pl. a kreatívos Szigeti Peti bevezetői ütnek annyira, hogy mindig át kell fussam) néha egy-egy bevezető fontosabb, mint maga a tartalom. Vagy inkább úgy is írhatnám, hogy a bevezető adja el a tartalmat, a tartalom meg a terméket (és sokszor maga a bevezetőbe rejtett hirdetés is a terméket).
Konkrétabbakat nem írhatok, de volt cég-időszak-hírlevél-célcsoport, amelynél a hírlevél adott heti számából származó bevétel 30-40%-a a hírlevél bevezetőjéből származott. Pontosítok: a hírlevél bevezetőjében szereplő egyetlen link generálta ezt a 30-40% bevételt! És úgy tapasztaltuk, hogy bármilyen termék is legyen ezen a helyen hirdetve, nagyon sokszor nagyon hasonló számokat produkált.