Alapelvek, ha az eDM szöveg megírása rád hárul...
1. Nem olvasás, csak szkennelés
Neten és e-mailben nem olvasunk, hanem „szkennelünk”. Azaz szemünkkel csak végigpásztázzuk a sorokat (2-3 másodperc!), és ha nem ragad meg minket semmi a látottakból, akkor továbbállunk (töröljük a levelet, vagy más oldalra látogatunk). A levelünk tehát legyen tömör, és tartalmazzon olyan önmagukban is értelmes kiemeléseket, amelyeken megakad az ember szeme.
2. eDM-nél: tárgysor – DM-nél: üzenet a boríték hátoldalán
A boríték hátoldalán elhelyezett „üzenet” nagyon fontos, ha azt szeretnénk, hogy kinyissák levelünket. Ezt a funkciót eDM-nél a tárgysor tölti be. Vagyis ne csak a szöveget találd ki, hanem szánj időt a tárgysorra is! Ez lesz a levél 2. szembetűnő eleme (1. a feladó), így nem szabad elhanyagolni.
3. E-mail ≠ A/4-es levélpapír
Ha egy hagyományos levelet kibontunk, akkor általában egy A/4-es levélpapírt kapunk, amit egyetlen pillantással végigpásztázunk. E-mailnél ez más. Levelezőprogramtól és egyedi beállítástól függ, hogy első ránézésre mit, és mennyit látunk egy megnyitott e-mailből. Te hány sort látsz a céges leveleidből (szélesség és hosszúság)?
4. Letöltés letiltva
Nem ritka, hogy valaki letiltja a képek automatikus betöltését. Mit lát tehát az olvasó abból az e-mailből, aminek az elején egy jókora kép van? Egy nagy fehér semmit pici piros X-szel. (Persze ez függ attól is, hogyan van programozva a levél.*) Ráadásul azért sem célszerű az e-mail elején nagyméretű képet elhelyezni, mert így csak egy képrészletet lát az olvasó, ami lehet, hogy semmilyen információt nem hordoz számára.
*Nálunk az eDM-ek és hírlevelek esetében a képeket belekódoljuk a levélbe, azaz a mi leveleink esetében nem jelenik meg piros X, hanem maga a kép látható. Ennek előnye tehát az, hogy mindenki láthatja, beállítástól függetlenül, hátránya, hogy nagyobb a levél. Ezért igyekszünk pl. a hírlevelek esetében kevés képet használni.
5. A rövid e-mailt elolvasom, a hosszút meg...
Gondolj csak bele! Ha egy hosszú levelet kapsz a főnöködtől (vagy bárki mástól), mennyi kedvet érzel az elolvasásához? Pedig te tudod, hogy kitől, és többnyire azt is, hogy miért kaptad az adott levelet.
És ha ismeretlen a feladó?
Miért kellene tudnia egy ügyfélnek, hogy kik vagyunk? Egyáltalán nem vár tőlünk levelet, számára feltehetően ismeretlen a feladó. Ha mégis megnyitja az e-mailünket, és egy hosszú szöveget lát, nem pazarolja a drága idejét ránk. Vagy azonnal kuka, vagy egy kicsit később kuka. :-)
6. Mit akarsz és miért?
Maga az e-mail szövege legyen rövid, tömör. Ha lehet, tudassuk az olvasóval, hogy miért neki címezted ezt a levelet (ne legyen olyan érzése, mintha csak véletlenül került volna a címlistába).
Pl.: Ön hűséges olvasója A bérelszámolás könyvnek, ezért...
Megrendeléseiből úgy látjuk, érdeklődik a munkajog iránt...
Az Ön cége is kft. formában működik, így a...
Mindenkinél működő recept nincs, hiszen ez nagyban függ a célcsoporttól. Az építészek pl. nem csípik a blabla szöveget, őket a kőkemény szakmai tények győzi meg. A könyvelők viszont szeretik a játékosságot, nekik bátran kitalálhatsz merész dolgokat is.
Ami egységes, hogy legyen a szövegben kiemelés, ami vezeti a szemet. Online formátumú anyagoknál az alábbi kiemeléseket használjuk: félkövér, nagyobb betűméret, háttérszín, keretes szöveg (1 szót önmagában nem emelünk így ki, csak bekezdéseknél használjuk), és persze a felsorolás.
Nem használunk aláhúzást (mert linknek tűnik), kék betűszínt (szintén linknek hihető), dőlt betűt (nem figyelemfelkeltő + képernyőn borzasztó nehezen olvasható), szövegen belül több betűtípust (zavaró).
A levél általában egy landing oldalra juttatja az olvasót, ezért az e-mailben ne ismételjük az ott olvasható adatokat, hanem törekedjünk arra, hogy kiegészítsék egymást. Felesleges az e-mailben felsorolni pl. egy könyv tartalmát, szerzőit, általános paramétereit stb. Ha sikerül felkelteni az érdeklődését, akkor úgyis tovább kattint, és megnézi.
7. Mondd meg, mit tegyen!
Ha sikerült elérni, hogy a címzett megnyissa és elolvassa e-mailünket, akkor már csak egy dolog van hátra: meg kell mondani neki, hogyan tovább. Erre a célra állítólag a leghatásosabb a „Kattintson ide!”. Így, önmagában. Persze bármit ki lehet találni, a lényeg, hogy rövid legyen (max. 2-3 szó), és cselekvésre ösztönözzön (jusson egy lépéssel közelebb a megrendeléshez).
Rossz megoldás:
Ha sikerült felkeltenünk érdeklődését, ide kattintva megrendelheti a kiadványt!
Az alábbi linkre kattintva megismerheti a részleteket!
Jobb megoldás:
Tetszik, megrendelem!
Érdekel, tovább>>>
Kerülendő
– tárgy elhagyása
– 1 képernyőoldalnál hosszabb szöveg
– szöveg előtt nagyméretű kép (kivéve, ha az poénos, meghökkentő stb.)
– aláhúzás, kék szín folyó szövegben (linknek tűnik)
– túl sok kiemelés
– max. fél képernyőoldalnyi szöveg (nem wordben fél oldal!)
– frappáns tárgysor (fontos megnyitást generáló eszköz)
– a szöveg tagolása kiemelésekkel, felsorolással
– cselekvésre felhívás (pl. Kattintson ide!)
Sok sikert mindenkinek!